6. rész – Az első levél

Kivettem a borítékot.
A levél több oldalas volt, de az első sor után már éreztem, hogy valami egészen más történik, mint amire számítottam.
„Fiam!
Tudom, hogy haragszol rám.
Tudom, hogy azt gondolod, szívtelen ember voltam, aki még a saját gyermekétől is pénzt kért azért, hogy a szobájában lakhasson.
Nem foglak hibáztatni ezért.
De szeretném, ha tudnád, hogy minden egyes dollárnak megvolt a maga oka.
Amikor betöltötted a tizennyolcat, már tudtam, hogy nem lesz könnyű kimondanom, amit elhatároztam.
Nem azért kértem tőled lakbért, mert szükségem volt a pénzedre.
Hanem mert szerettem volna megtanítani valamire, amit én túl későn értettem meg.”
Megálltam.
Újra elolvastam a mondatot.
Aztán tovább folytattam.









