21. rész – Az utolsó születésnap

Apám születésnapján egyedül mentem ki a temetőbe.
Vittem egy kis csokor virágot, és leültem a sírja mellé.
Sokáig nem szóltam.
Aztán végül kimondtam:
– Apa, még mindig vannak dolgok, amelyeket nem értek.
A szél megmozdította a virágok leveleit.
– Nem tudom, miért voltál olyan kemény velem. Nem tudom, miért nem mondtad el, hogy szeretsz.
Megálltam.
– De azt már tudom, hogy próbáltál gondoskodni rólam. És most már azt is tudom, hogy neked sem volt könnyű.
Letettem a virágokat.
– Hiányzol.









