16. rész – A szoba, amelyért fizettem

Másnap bementem a régi szobámba.
Még mindig ott állt az ágyam, az íróasztalom és a régi könyvespolc.
A falon egy fénykép lógott, amelyet gyerekkoromban készítettek rólam.
A szekrényben megtaláltam azokat a régi cipőket is, amelyek miatt egyszer új párat kértem apámtól.
Akkor csak annyit mondott:
– Vegyél fel még egy pár zoknit.
Most már tudtam, hogy a pénzét félretette.
De ez nem változtatott azon, hogy akkor szükségem lett volna a segítségére.
Leültem az ágyra.
És először nem a harag jutott eszembe.
Hanem az a kisfiú, aki csak azt szerette volna, hogy az apja megölelje.









