3. rész – Ötszáz dollárnyi szeretet helyett

Az első hónapban nehezen gyűjtöttem össze a pénzt.
Egy szupermarketben dolgoztam árufeltöltőként. Hajnali műszakokat vállaltam, hétvégén is dolgoztam, és minden felesleges kiadást megpróbáltam elkerülni.
Apám azonban minden hónap elsején ott állt a konyhában.
– A lakbér.
Nem kérdezte, hogy van-e elég pénzem.
Nem érdekelte, hogy az autóm elromlott, vagy hogy új cipőre lenne szükségem.
Csak a pénzt várta.
Néha láttam, hogy új horgászfelszerelést vásárol, vagy sörrel tér haza. Ilyenkor arra gondoltam, hogy talán éppen az én pénzemből fizette ki.
Egy alkalommal megkérdeztem:
– Apa, miért csinálod ezt?
– Mit?
– Miért kérsz tőlem pénzt a szobámért?
– Mert így helyes.
– De én a fiad vagyok.
– Pontosan. És szeretném, ha megtanulnád, milyen a való élet.
Nem vitatkoztam tovább.









