23. RÉSZ – Farah új élete

Farah is úgy döntött, hogy elhagyja Dubajt.
Nem akart többé egy olyan házban dolgozni, ahol félelemből kellett hallgatnia.
Az alapítvány segítségével jogi tanácsadást kapott, és sikerült rendeznie a munkaviszonyával kapcsolatos ügyeit.
Később Mexikóba látogatott.
Mateo és én örömmel fogadtuk.
— Soha nem felejtem el, hogy hittél nekem — mondtam neki.
Farah megrázta a fejét.
— Bárcsak hamarabb lett volna bátorságom megszólalni.
— Az igazság néha későn érkezik. De attól még fontos, hogy végül kimondjuk.
Aznap este együtt vacsoráztunk.
Hosszú idő után először nem félelemről vagy vádakról beszélgettünk.
Hanem arról, milyen jó érzés újrakezdeni.









