18. RÉSZ – Laila vallomása

Laila végül bevallotta, hogy tudott Samira terveiről.
Nem akarta, hogy az anyósa a családi vagyon egy részét egy külföldi alkalmazottra bízza.
Azt gondolta, hogy a tíz ingatlan és az alapítvány pénze a családot illeti.
Nabil azt ígérte neki, hogy ha megszerzik a dokumentumokat, minden visszakerül hozzájuk.
— És ezért vádoltál meg engem lopással? — kérdeztem.
Laila lesütötte a szemét.
— Azt hittem, ha elmész, minden egyszerűbb lesz.
— Tíz évig dolgoztam itt. Omar mellett voltam, amikor beteg volt. Segítettem neked, amikor szükséged volt rám.
— Tudom.
— Nem. Nem tudod.
Laila sírni kezdett.
De én már nem akartam újabb magyarázatokat hallgatni.
Azt akartam, hogy Omar végre megtudja, mi történt.









