9. rész – A lány, akit mindenki alábecsült

Apám közben egyre biztosabb lett abban, hogy vissza tud szerezni engem.
Új telefont vett.
Megígérte, hogy nyáron külföldre visz.
Azt mondta, bármilyen iskolába szeretnék menni, kifizeti.
Egyik este vacsoránál megkérdezte:
– Ugye tudod, hogy mindig mindent megadok neked?
– Tudom.
– Akkor miért vagy ilyen távolságtartó?
– Mert nem értem, miért kell anyát ellenségnek tekintened.
Apám letette a villát.
– Az anyád ellenem fordít téged.
– Nem. Én látom, amit csinálsz.
Boglárka idegesen nézett ránk.
– Tamás, ne vitatkozz vele.
Apám azonban nem hallgatott rá.
– Sára, egy nap majd megérted, hogy az üzlet nem a családi érzelmekről szól.
– Akkor miért mondod mindig, hogy a családodért dolgozol?
Nem válaszolt.
Aznap este a szobámba mentem, és felhívtam anyámat.
– Anya, nem akarok többé úgy tenni, mintha minden rendben lenne.
– Nem is kell, kicsim.
– De még nem tudom, hogyan segítsek.
– Már azzal is segítesz, hogy elmondod az igazat.









