2. rész – A piros dosszié titka

24. rész – Apa bocsánatot kér

Egy vasárnap délután apám megjelent anyám új lakásánál.

Nem hozott drága ajándékot.

Nem volt vele Boglárka.

Csak egy csokor virágot tartott a kezében.

Anyám ajtót nyitott.

– Mit szeretnél, Tamás?

Apám sokáig nem szólt.

Aztán rám nézett.

– Sára, beszélhetnék veletek?

Anyám félreállt.

Leültünk a nappaliban.

Apám a kezét nézte.

– Enikő, sok mindent elrontottam.

Anyám nem válaszolt.

– Azt hittem, ha sikeres vagyok, akkor mindent megérdemlek. Azt hittem, a pénz és a vállalat az enyém, mert én vezetem.

– Pedig nem egyedül építetted fel – mondta anyám.

– Tudom.

Aztán rám nézett.

– Sára, sajnálom, hogy választás elé állítottalak. Nem lett volna szabad azt mondanom, hogy döntened kell közöttünk.

A szemem megtelt könnyel.

– Én csak azt akartam, hogy végre őszinte legyél.

Apám bólintott.

– Tudom.

Nem öleltük meg egymást azonnal.

Nem lett minden rendben egyetlen beszélgetéstől.

De először éreztem, hogy apám nem akarja megmagyarázni a hibáit.

Csak elismerte őket.

Leave a Comment