2. rész – A piros dosszié titka

5. rész – A nagymama régi levele

Másnap Erika néni házába mentem.

Anyám a konyhaasztalnál ült, előtte egy régi fémdobozzal.

– Ezt a nagymamád hagyta rám – mondta.

A dobozban régi fényképek, banki iratok és egy megsárgult levél feküdt.

A levelet a nagymamám írta.

Azt írta benne, hogy a családunk pénzét nem szabad egyetlen ember kezébe adni, és hogy apám vállalkozása csak akkor indulhat el, ha a családtagok hozzájárulását írásban rögzítik.

A levél végén egy különös mondat állt:

„Enikő, ha egyszer Tamás elfelejtené, honnan indult, emlékeztesd arra, hogy a siker nem jogosít fel senkit arra, hogy elvegye mások munkáját.”

Anyám lehajtotta a fejét.

– Azt hittem, apád megváltozik, ha sikeres lesz.

– És most?

– Most már csak azt szeretném, ha igazságosan rendezné a dolgokat.

A fémdoboz alján egy banki igazolást találtam.

A nagymamám több mint húszmillió forintot utalt át a vállalkozás indulásakor.

A kedvezményezett a Kovács Logisztika Kft. volt.

A közleményben ez szerepelt:

„Családi befektetés – visszafizetési és részesedési feltételek szerint.”

Anyám rám nézett.

– Sára, ezt ne vidd vissza apádnak.

– Nem is fogom.

Elővettem a telefonomat, és lefényképeztem minden oldalt.

Ekkor megszólalt a csengő.

Erika néni az ajtóhoz ment.

Néhány pillanattal később visszatért.

– Enikő, valaki keres téged.

A küszöbön apám állt.

Leave a Comment