9. rész – Beatriz telefonja

Délután ismét hívott az anyósom.
Ezúttal valamivel nyugodtabb hangon beszélt.
– Mariana, Chela néni azt mondja, hogy nagyon szép a házatok.
– Köszönöm.
– Azt is mondja, hogy kedves voltál vele.
– Mert nincs vele semmi bajom.
– Akkor miért nem hagytad nálatok?
– Mert nem egyeztettél velünk.
Beatriz felsóhajtott.
– Azt hittem, Diegóval már megbeszéltem.
– Vele megbeszélted. Velem nem.
– Ő a fiam!
– Én pedig a felesége vagyok. Közös otthonunk van.
Az anyósom néhány másodpercig hallgatott.
Aztán kimondta:
– Régen nem voltál ilyen nehéz természetű.
– Régen még azt hittem, hogy a házasságunkban ketten döntünk.









