10. rész – A váratlan látogatás

Három nappal később valaki becsöngetett.
Kinyitottam az ajtót.
Beatriz állt ott, a kezében egy nagy táskával.
– Beszélnünk kell.
Beengedtem.
A nappaliban leült, és körülnézett.
– Szép ház. Mindig is szerettem.
– Tudom.
– Chela néni egy kicsit kényelmetlenül érzi magát nálam. A macska nem hagyja aludni, és a kanapé sem túl kényelmes.
Megértettem, mi következik.
– Mit szeretnél?
– Arra gondoltam, hogy visszavihetnéd hozzátok.
Nyugodtan néztem rá.
– Nem.
Beatriz meglepetten felkapta a fejét.
– Hogy mondtad?
– Nem. Most már nálad van a vendéged. Te hívtad meg, te vállaltad a vendéglátást.









