15. rész – Lucha néni bocsánatkérése

Néhány nappal később Lucha néni is felhívott.
– Mariana, szeretnék bocsánatot kérni.
Nem tudtam, mit mondjak.
– Miért, néni?
– Mert úgy viselkedtem nálatok, mintha a ház a sajátom lenne. A samponos dologra is emlékszem. Nem kellett volna.
– Semmi baj.
– De igen. Akkor azt gondoltam, hogy túl érzékeny vagy. Most már látom, hogy én voltam tiszteletlen.
Ez a beszélgetés sokat jelentett.
Nem azért, mert minden problémát megoldott.
Hanem mert valaki végre elismerte, hogy az én érzéseim is számítanak.









