5. rész – Beatriz ajtaja előtt

Az anyósom lakása egy régi, de rendezett épület második emeletén volt.
Amikor megérkeztünk, Beatriz már a bejárat előtt várt.
A karját összefonta.
– Ez most komoly?
Kiszálltam, és segítettem Chela néninek.
– Jó estét, Beatriz.
– Ne jó estézz nekem! Mit képzelsz?
Chela néni próbált közénk állni.
– Beatriz, ne haragudj. Mariana csak segített eljutnom hozzád.
Az anyósom ránézett a bőröndökre.
Aztán a vödörre.
– És ezt mind idehoztad?
– Azt mondtad, nálad lakhatok – felelte Chela néni.
Beatriz egy pillanatra szóhoz sem jutott.
Én felvittem a bőröndöket az ajtóig.
– Jó pihenést kívánok mindkettőjüknek.
Aztán visszaindultam az autóhoz.
Beatriz utánam kiáltott:
– Mariana! Ezt még meg fogod bánni!
Nem fordultam vissza.









