10. rész – A hazugság

Mónika közelebb hajolt Natalie-hoz.
– Egyszer majd megérted, édesem. Az apád lehetetlenné tette, hogy veletek maradjak. Nem volt választásom.
Claire keze ökölbe szorult.
Hanna a padlót nézte.
Audrey szeme megtelt könnyel.
Én nem szóltam.
Natalie azonban mosolygott.
– Anya, nagyon örülök, hogy eljöttél. Van valami a számodra.
Aztán intett Claire-nek és Morgannek.
Ők a terem hátuljába mentek.
Néhány másodperccel később visszatértek a nagy fehér dobozzal.
Mónika kíváncsian nézte.
– Ó, kicsim, nem kellett volna ajándékot venned.
Natalie nyugodtan válaszolt:
– Nem vettem. Ezt a dobozt tizenhét évig őriztük.









