A feleségem 17 évvel ezelőtt elhagyott hat lányunkkal – az esküvőn a legidősebb lányom olyan ajándékot adott neki, amely örökre megváltoztatta a családunkat

6. rész – A születésnapi levelek

Natalie tizenkettedik születésnapján megkérdezte, küldhet-e levelet az anyjának.

– Persze, kicsim.

Egy rózsaszín papírra írta:

„Szia, anya! Ma tizenkét éves lettem. Szeretném, ha egyszer eljönnél hozzánk. Hiányzol. Apu szerint nagyon ügyes vagyok az iskolában. Remélem, jól vagy. Szeretlek.”

A levelet borítékba tette.

Én pedig megkerestem Mónika régi címét, és elküldtem.

Néhány hét múlva a levél visszaérkezett.

A borítékon egy pecsét állt:

„Címzett ismeretlen.”

Natalie sokáig nézte.

– Akkor anya nem lakik ott?

– Lehet, hogy elköltözött.

– Megkeresed az új címét?

– Megpróbálom.

Nem mondtam el neki, hogy már tudtam, hol lakik.

Nem akartam, hogy újabb csalódás érje.

7. rész – Az esküvő előtti üzenet

Tizenhét év telt el.

A lányok felnőttek.

Natalie egy kedves, megbízható férfival, Daniellel készült házasságot kötni.

Az esküvő előkészületei már majdnem befejeződtek, amikor megérkezett Mónika üzenete.

„Ott leszek Natalie esküvőjén, Dávid. Adrian és a családja velem tartanak. Biztos vagyok benne, hogy megérted, milyen rosszul venné ki magát, ha kihagynám a saját lányom esküvőjét. Elvárom tőled, hogy őrizd meg a látszatot és viselkedj civilizáltan.”

Elolvastam, majd megmutattam Natalie-nak.

Azt hittem, dühös lesz.

De ő csak bólintott.

– Mondd meg neki, hogy jöhet.

– Biztos vagy benne?

– Igen, apa. Van valami, amit szeretnék, ha végre mindenki megtudna.

Leave a Comment