5. rész – Tizenhét év egyedül

A következő évek nem voltak könnyűek.
Reggelente korábban keltem, hogy mind a hat lányt felkészítsem az iskolára.
Megtanultam hajat fonni, bár az első próbálkozásaim inkább hasonlítottak kusza madárfészekre.
Megtanultam, melyik lány milyen szendvicset szeret.
Megtanultam, hogyan kell hat különböző méretű ruhát mosni, hogyan kell egyedül megszervezni a születésnapokat, és hogyan kell megnyugtatni egy gyereket, aki éjszaka arra ébred, hogy hiányzik az anyukája.
Voltak nehéz napok.
Volt, hogy túlórát vállaltam, mert nem volt elég pénzünk.
Volt, hogy a saját vacsorámat hagytam ki, hogy a lányoknak minden jusson.
De soha nem hagytam ki egyetlen fontos eseményüket sem.
És soha nem mondtam nekik, hogy az anyjuk rossz ember.









