7. rész – A férjem múltja

Gábor hitetlenkedve nézett anyámra.
– Azt akarod mondani, hogy te segítettél felnevelni engem?
– Nem én neveltelek fel, Gábor. Az édesanyád nevelt fel. De amikor szükségetek volt rá, én is ott voltam.
Anyu hangja továbbra is nyugodt maradt.
– Emlékszel arra a kerékpárra, amit tizenegy évesen kaptál karácsonyra? Arra a táborra, ahová tizennégy évesen eljutottál? Arra az iskolai kirándulásra, amelyről azt hitted, Margit fizette?
Gábor nem válaszolt.
– Ezeket én fizettem. Margit kérésére. És soha nem mondtam el neked, mert nem akartam, hogy úgy érezd, tartozol nekem.
A szobában teljes csend lett.









