22. rész – Az autóban

Az autóban sokáig egyikünk sem beszélt.
Végül én törtem meg a csendet.
– Anya, miért nem mondtad el nekem korábban, hogy ennyit segítettél Margitnak?
Anyu az ablakon nézett kifelé.
– Mert nem akartam, hogy a múlt miatt másképp tekints Gáborra. Azt szerettem volna, hogy a saját döntéseid alapján szeresd őt.
– De ma este mindent elmondtál.
– Mert ma este már nemcsak engem bántottak. Téged is. És nem akartam, hogy azt hidd, ezt csendben kell eltűrnöd.
Megszorítottam a kezét.
– Szeretlek, anya.
– Én is, kincsem.









