72 éves lettem.

A 72. születésnapomon nem kívánok magamnak nagyobb házat, drágább autót vagy még több pénzt. Persze, az embernek legyenek céljai, és én nem is tervezem abbahagyni a munkát. De leginkább egészséget, nyugalmat, szeretetet és még sok olyan reggelt kívánok magamnak, amikor jó érzéssel nyitom ki a szemem, mert van miért felkelnem.

Ha valamit továbbadhatok azoknak, akik fiatalabbak nálam, akkor az talán ez: ne várjátok mindig a boldogságot a következő nagy eredménytől! Vegyétek észre azt is, amitek már most megvan. Mert az időt nem lehet visszavásárolni, az elvesztegetett éveket nem lehet újratervezni, és az igazán fontos dolgokból nem lehet tartalékot felhalmozni.

Köszönöm mindenkinek, aki az utam része volt, aki mellettem állt, aki szeretett, aki segített, és azoknak is, akiktől tanultam, akár a nehézségek árán is!

72 éves vagyok. Még mindig kíváncsi, tenni akaró, tervekkel teli ember. De ma már sokkal jobban tudom, mi az, ami igazán számít.

És ha megkérdezitek, mit kérek az élettől a következő évekre, a válaszom egyszerű: legyen erőm dolgozni, időm szeretni, egészségem élni, és legyenek mellettem azok, akikkel mindezt érdemes megosztani!

A többi már csak ráadás.

Leave a Comment