14. RÉSZ – A zsák, amely már nem jelentett félelmet

Néhány hónappal később András rendőr is meglátogatta a családot.
Az ügy lezárásához még néhány dokumentumot kellett egyeztetnie.
Amikor meglátta Lilit az új biciklijén, elmosolyodott.
– Na, milyen a lila bicikli?
– Nagyon jó! – válaszolta a kislány.
– És Márk?
– Már sokkal jobban van. Anna néni minden nap sétál vele.
András bólintott.
Aztán komolyabb hangon hozzátette:
– Tudod, Lili, azon a napon nagyon bátran viselkedtél. De szeretném, ha emlékeznél valamire. Ha valaki fenyeget, vagy egy állat bajban van, mindig kérj segítséget egy megbízható felnőttől vagy a rendőrségtől.
– Tudom – mondta Lili. – Anya is ezt mondta.
– Akkor rendben.
A rendőr elmosolyodott.
– És még valami. Ne gondold, hogy azért voltál jó ember, mert pénzt adtál. Azért voltál jó ember, mert észrevetted, hogy valaki segítségre szorul.
Lili elgondolkodott.
Aztán bólintott.









