A nővérem ki akart tenni a szüleink házából – de az ügyvéd még nem olvasta fel a legfontosabb dokumentumot

2. rész – A tizenkét évvel ezelőtti éjszaka

Júlia úgy nézett az ügyvédre, mintha az imént valami sértőt mondott volna róla.

— Milyen igazságról beszél?

Dr. Varga nem válaszolt azonnal. Elővett egy régi fényképet, és az asztalra helyezte.

A képen apa, anya és egy ismeretlen férfi állt egy gyárépület előtt.

A fénykép hátuljára ezt írták: „2009. június 14. – Az utolsó közös nap.”

— Ki ez a férfi? — kérdeztem.

— A neve Tamás Farkas — felelte az ügyvéd.

A saját vezetéknevemet hallva megdermedtem.

— Rokona a családnak?

Júlia hirtelen elvette a fényképet.

— Ez régi ügy. Semmi köze az örökséghez.

Az ügyvéd visszakérte a képet.

— Nagyon is köze van hozzá. Tamás úr volt az édesapjuk üzlettársa.

Apa soha nem beszélt róla.

Dr. Varga szerint tizenkét évvel korábban egy jelentős üzleti megállapodás után Tamás eltűnt, a vállalat pedig rövid időn belül hatalmas értékre tett szert.

— Mi történt vele? — kérdeztem.

Az ügyvéd Júliára nézett.

— Ezt talán a nővére tudja a legjobban.

Júlia nem szólt.

Csak felvette a kabátját, és az ajtó felé indult.

— Ennek itt vége.

De mielőtt kilépett volna, az ügyvéd megszólalt:

— Júlia, Tamás úr neve szerepel a végrendelet mellékletében is.

A nővérem megállt.

Leave a Comment